Magyarországi ásványvizek forrásai és összetétele

Magyarország nagy földalatti vízkészlettel rendelkezik, rendkívül gazdag ásvány- és gyógyvizekben. Ezek a vizek sok - egyes összetevõikben élettanilag kedvezõ - ásványianyagot tartalmaznak.

Magyarországon jelenleg közel 100 kút és forrás szolgáltat elismert, természetes ásványvizet, amelyek közül 45 - 50 vizét palackozzák.
A természetes ásványvizek összes ásványi anyag tartalma tág határok - 500 és 2.000 mg/l - között változik. Jellegük szerint főleg kalcium-, magnézium-, nátrium-, hidrogén-karbonátos, kloridos, szulfátos vizek, illetve ezek változatai. Viszonylag jelentős a fluorid tartalmuk.

Az ásványvizeket összetételük és hatásuk alapján csoportosítják. E szerint van természetes ásványvíz, elismert ásványvíz, gyógyhatású ásványvíz, valamint gyógyvíz. Az ásványvizeket kizárólag palackozva lehet forgalomba hozni. A csomagoláson fel kell tüntetni a hivatalos elemzéssel megegyező összetevőket, az elemzést végző intézményt és az elemzés dátumát.
A magyar ásványvíz szabályozás - hazánk uniós tagsága óta - megegyezik az Európai Unió szabályozásával. Magyarországon is csak az a víz nevezhető "természetes ásványvíz"-nek, amely szennyeződéstől védett vízadó rétegből származik, egészségre kedvező hatással rendelkezik, összetétele a természetes ingadozás határain belül állandó, mikrobiológiailag tiszta, a víznyerő helyen palackozzák, kezelésben nem részesül, kivéve a levegőztetést, nem tartalmaz a szén-dioxidon kívül idegen anyagot, hivatalos elismerésben részesül.

A gyógyvíz olyan ásványvíz, amelynek igazolt gyógyhatása van. Az elismert gyógyvíz elnevezés megszerzésének szigorú feltételei vannak. A gyógyhatású ásványvíz nem használható mindennapos fogyasztásra, hanem csak hosszabb-rövidebb ideig tartó ellenőrzött ivó-fürdő kúrára. Az ásvány- és gyógyvizeket régóta használják különböző megbetegedések gyógykezelésére, többnyire népi tapasztalat alapján. Az ivókúra, valamint a gyógyfürdő fogalma elválaszthatatlan egymástól. Az ősi kultúrájú népek fürdése gyakran a vallási kultusz része volt, de emellett a főleg szénsavas vizek gyógyító hatását is értékelték.

Az ásványvizeket Magyarországon az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága ellenőrzi. Ez egyrészt a vizek kémiai, biológiai vizsgálatát és felügyeletét jelenti, másrészt az ő engedélyük nélkül ásványvíz nem bocsátható forgalomba.

Az ásványvizekben leggyakrabban előforduló ásványi anyagok maximum értékei és a szervezetre gyakorolt hatásai:

Cink: Enzimek és az inzulin része. Szerepe van a fehérje, a zsír, a szénhidrát anyagcseréjében, az immunrendszer működésében és a sebgyógyulásban. Hiánya zavarokat okoz a felsorolt funkciók működésében, továbbá csökken az étvágy és az ízlelési érzék. Maximum értéke: 5 mg/liter.
Fluor: Kiemelt szerepe van a csontok és a fogak felépítésében. Bár napjainkban van ahol még az ivóvízbe is belekeverik, túladagolása veszélyes, allergiát is kialakíthat. Maximum értéke: 5 mg/liter.
Foszfor: A kalcium mellett a szintén a fogak fontos építőeleme. Nagy szerepe van a fehérje, zsír és szénhidrát anyagcserében és az energiatárolásban. A felnőtt ember napi szükséglete 600-800 mg. Ezt a mennyiséget a táplálkozás biztosítja, hiánya nem jellemző. Esetleges hiányakor anyagcsere zavarok, csontritkulás léphet fel.
Jód: A jód a pajzsmirigy hormonok egyik alkotóeleme, a szervezet megfelelő jód szintjének szerepe van a radioaktív sugárzás kivédésében, de elengedhetetlen az idegrendszer megfelelő működéséhez is. Hiánya pajzsmirigy rendellenességet, terhesség alatt vetélést, gyermekkorban szellemi visszamaradottságot okoz.
Kalcium: Kiemelt szerepe van a csontok, fogak felépítésében, de befolyásolja az izomműködést is. Mivel igen rossz arányban szívódik fel, nagy mennyiséget kell bevinni belőle, de napi 2000-3000 mg-nál már túladagolási tünetek lépnek fel.
Kálium: A sejtek fontos alkotórésze, kiemelt szerepe van a sejtek közötti ingerület átvitelben és az izomműködésben. A napi szükséglet 3-3,5g, de ennek bevitele nem nehéz, mivel minden élelmiszer tartalmaz káliumot. Túladagolása csak kálium készítmények szedésével érhető el.
Magnézium: A magnézium a szervezet számára az egyik legszükségesebb ásványi anyag. Szerepet játszik a fehérje, a zsír és a szénhidrát anyagcseréjében, az idegek, az izmok, a szív és az érrendszer működésében és a csontok felépítésében. Hiánya esetén fáradtság, ingerlékenység és izomgörcsök lépnek fel. Mivel fontos szerepet játszik az anyagcserében, ezért a napi szükséglet a bevitt energia mennyiségétől is függ, körülbelül 25-30mg/1000 kJ az ajánlott napi bevitel.
Nátrium: A nátrium szinte minden élelmiszerben megtalálható vagy természetes formában vagy a sózás révén. Ezért hiányállapot nem alakulhat ki, viszont figyelni kell a túlzott bevitelre; míg az ajánlott bevitel 2-5g között mozog, addig átlagosan 10-15 grammot viszünk be a táplálékkal, ami magas vérnyomást okozhat.
Vas: A vas legfontosabb szerepe az oxigén és a széndioxid szállítása a vérben. A vas felvételét maga a szervezet szabályozza, ha magas a vas szint akkor kevesebbet, ha alacsony többet vesz fel. Ettől függetlenül kialakulhat hiányállapot, ami fáradékonyságot, fizikai és szellemi gyengeséget eredményez, hosszútávon meddőséget okoz. A legjobb beviteli forrást a belsőségek jelentik, mivel a növényekben levő vas nagyon nehezen épül be a szervezetbe. Túladagolásnál csökken a szervezet ellenálló képessége a fertőzésekkel szemben. Napi ajánlott bevitele 12mg, nőknél kicsivel több. Maximum értéke: 2 mg/liter.

Jó tudni, hogy

Szervezetünk 65 százaléka víz (a férfiaké és a fiatalabbaké valamivel többet tartalmaz, mint a nőké és az időseké). Az emberi test minden sejtje tartalmaz vizet, ettől maradnak a szövetek rugalmasak. A test vízhiányának legkorábban észlelhető főbb tünetei: a fáradtság, a koncentrálóképesség csökkenése és az éhség.

Alapszabály, hogy hőségben és megerőltető munka, sportolás (például úszás) után akkor is igyunk, ha nem érezzük magunkat szomjasnak. Az édesített, hizlaló italokat jobb messze elkerülni. A cukrozott üdítőitalok kevésbé csillapítják szomjunkat, mint a friss ásványvíz vagy a hideg csapvíz, ráadásul roppant sok kalóriát tartalmaznak, s ezeket a szervezet gyorsan elraktározza.

A vízben nincs kalória, lehet az csapvíz, szénsavas vagy szénsavmentes ásványvíz, de gyógynövényekből készített tea is. Kitűnő szomjoltók a nyersen is fogyasztható zöldségek, gyümölcsök is, melyek nemcsak éhségérzetünket csillapítják, hiszen például az uborkának 96,8, a görögdinnyének 90,2 százaléka víz, a retek víztartalma 94,4, a paradicsomé 92,9, a paprikáé 91, az eperé 89,5, az őszibaracké 87,5, a narancsé pedig 85,7 százalék.

Összeállította: KS
Fotók: sxc.hu